Reggeli kávétörténelem ?>

Reggeli kávétörténelem

Nagyon hideg van és mire beérsz reggel a munkahelyedre vagy az iskolába, már kellőképpen átfagytál. Jól esne valami meleg ital, ami kissé fel is ébreszt, hiszen így télen nehéz éberen kezdeni a napot. Nem nagyon találni semmit, ami feldobna. Minden szürke, morcos, még sötét van, mikor ébredsz. Jól felöltözöl, mint egy Michelin baba, de mégis vacogsz a mínuszban. MELEG KÁVÉT AKAROK!

Én szerencsés vagyok. Konkrétan a kávé közvetlen közelében dolgozom.

Tegnap reggel, mikor beléptem a kávézó hátsó ajtaján, gyorsan kértem „egy kávét, így reggelre”, mert igencsak nyűgös voltam. Elkészült az ital. Melegítette a kezem, ez máris egy jó pont. Megkóstoltam és elmosolyodtam. Nem azért mert még sosem ittam ennél jobbat, hanem amiatt, mert belém nyilallt a kérdés, mennyire titokzatos és érdekes növény a kávé? Hogyan jöttek rá arra, hogy ezt ember fogyaszthatja és nem lesz baja? Azt meg ugyan honnan vették, hogy ital készüljön belőle ne pedig étel? Annyira elgondolkodtam, hogy a lépcsőn felfelé menet majdnem sikerült kiborítanom, ami a csészében volt…

Emlékszem Káldi történetére, aki egy etióp pásztor volt és Kr.e. 300 környékén észre vette, hogy mikor a kecskéi egy bizonyos piros bogyót fogyasztanak, sokkal élénkebben viselkednek. Ezt, a legenda szerint elmesélte a környezetében élőknek, majd az ottani szerzetesek rájöttek, hogy ha megpörkölik a gyümölcsben található magokat, finom italt tudnak készíteni belőle. Egy másik legenda szerint Rhazes, arab orvos, gyógyításra használta a kávét, melyet „quawa” néven emlegetett Al-Haiwi, vagyis A Kontinens című munkájában. Gyógyszerként nem csupán ő alkalmazta az italt, hanem a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja, Avicenna is. Amit biztosan tudunk, hogy Etiópiából terjedt el először az Arab-félszigetre, majd ezt követően jelent meg a kávé Európában is, hogy aztán a rák és a baktérítő közti területeken elterjedhessen. Sok féle feljegyzés utal arra, hogy a 15. században Jemenben határozottan élénkítő hatása miatt használták a kávét. Már akkor is tudták, mi kell, ha fáradt vagy! Egy évszázaddal később Szíriában és Egyiptomban is elterjedté vált a kávé, mint ital.

Érdekes monda az is, ahogy nálunk magyaroknál megjelent az ital.

A török megszállás idejére tehető első találkozásunk a kávéval. A jól ismert „fekete leves”. Biztos többen hallottátok történelem órán Thököly Imre történetét a váradi pasával. Mivel a pasa szerette volna elfogni Thököly-t, ezért elhívta magához ebédre, hogy tőrbe csalja a fejedelmet. Thököly gyanakvó volt és elővigyázatos. Ebéd után sietősen szeretett volna távozni, ám az egyik janicsár rászólt: „Ne siess Uram, hátra van még a fekete leves!” A fekete leves, vagyis a cezvében, ibrikben készülő kávé fontos részét képezi a török, az arab és a balkáni országok kultúrájának és gyakorlatilag kizárt dolog, hogy étkezés után ne fogyasszanak el egy-egy csészével. Az “ahány ház, annyi szokás” elvén, mindenkinek van egy általános, alap elkészítési ismerete és hozzá tesznek valami saját kis fortélyt, mint például…

Megcsörrent a telefonom és az ügyfél az első. Megrázom magam, iszom még egy kortyot  és ezzel a lendülettel, no meg kávém serkentő erejének segítségével gyorsan megoldom a feladatot.

Képek forrása: Pinterest, www.jackiearnett.com

One thought on “Reggeli kávétörténelem

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.