A kékfrankos ezer arca ?>

A kékfrankos ezer arca

13524477_1007456109332687_644599994559598470_nÁprilisban egymást érték azok a rendezvények és kóstolók, melyekben a kékfrankos kapta a főszerepet. Nem véletlen tehát a legutóbbi BorSzakkörünk témaválasztása sem, ugyanezt a fajtát vettük górcső alá mi is, szemezgetve az ország különböző borvidékeiről, röpke kitekintést ejtve az országhatáron túlra is.

A kékfrankos hazánk vezető szőlőfajtája, a legnagyobb területen, több mint 8000 hektáron termesztik. Somló, Tokaj-Hegyalja és Badacsony kivételével, tehát a kizárólag fehérborra specializálódott borvidékeinken kívül, mindenhol foglalkoznak vele. Sopronban például, amit előszeretettel hívnak a kékfrankos fővárosának, 1140 hektáron terem, így ez tekinthető a világ legnagyobb egybefüggő kékfrankos ültetvényének.

13508894_1007455849332713_6960066673062390485_nMivel a 19. század elején még alig ismerték, így egy viszonylag új fajtával van dolgunk, hivatalos elismerésére 1956-ban került sor. Ahhoz képest, hogy az 1990-es években még egy “mellékágnak”, sőt már-már lenézett fajtának tekintették, és sok borász szívesen kiváltotta volna valami divatosabb, jobban csengő, nyugati fajtára, mára olyan szinten megnőtt a reputációja, hogy – ahogy fehérben a furmintot, olaszrizlinget vagy hárslevelűt – vörös tekintetében a kékfrankost tekintik kitörési lehetőségnek, a világ felé való nyitás, a külföldi piac meghódításának jó eszközének. És lássuk be, az osztrákok után erre nekünk van a legnagyobb esélyünk. Nem is kell messzire mennünk, hiszen a szekszárdi borászok szájából évek óta hangzik el szinte mantraként az a frázis, hogy a borvidék jövőjét a kadarka, bikavér, kékfrankos háromszögben látják. Szó se róla, valóban remek kvalitásokkal rendelkezik a fajta. Jól alkalmazkodik a különféle természeti adottságokhoz: talaj szempontjából igénytelen, és a hűvösebb klíma (lásd Sopron) sem állja útját, hogy szép borokat produkáljon. Sőt Franz Weninger talán a legszebb borokat készíti belőle.13466209_1007456089332689_4637034258029963811_n Akár acéltartály, akár új kishordó vagy tradicionális nagyhordó, a kékfrankos bármelyikben jól érzi magát. Arról nem is beszélve, hogy a hazai rozék bázisát képezi, fajtaborként való előállítása mellett pedig számos házasításnak, így az egri és szekszárdi Bikavérnek, valamint a villányi cabernet-házasításoknak adja alapját. De visszakanyarodva az elterjedtségre és a borvidékekre, a kékfrankos egyik szuperereje, hogy minden borvidéken más és más bort produkál a legkülönfélébb illat- és ízjegyekkel, sőt arra is képes, hogy ezt dűlőkre lebontva tegye.

A kékfrankos sokoldalúságából most csak egy kis szeletet kaptunk, de a 8 bor szépen példázza azt, hogy egy igazi csiszolatlan gyémánttal van dolgunk, ami rendkívül sokoldalú, és ezer arcát tudja mutatni a borfogyasztóknak.

13502086_1007456192666012_6981336958510763192_nLosonczi Bálint Nyitnikék 2015: 2 kg-os tőketerhelésről származó anyag, melyet kádban, spontán erjesztettek, tartályban érleltek és szűretlenül palackoztak. Rubinszínű, friss, üde, gyümölcsös kékfrankos, melyben a piros bogyósok – meggy és cseresznye -mellett, némi zöldfűszeres díszítettség jelentkezik. Nagyon könnyed, jól iható bor, leheletnyi tanninnal, gyümölcsös lecsengéssel, pici kesernyével zárásként.

Moric Blaufränkisch 2014: A megszokottól eltérő kékfrankossal van dolgunk. Fekete bogyósok, kék virágok, fehér bors, pici ánizs, némi nedves avar tobzódik a poharunkban. A korty hosszú, melyet hűvösség és némi fémes befejezés jellemez. Nagyon egyedi, nagyon magával ragadó stílusjegyeket hordoz.

13466304_1007455855999379_7518189107019498084_nSzeleshát K2 2012: Az este közönségkedvence lett ez a rubinszínű, közepes testtel és közepes tanninnal rendelkező, élénk savakkal bíró, hosszú lecsengésű bor. Érett kékfrankos illattal üdvözöl a pohárban, mely sokat ígér. Egy nagy kosár válogatott piros és erdei gyümölcs – szeder, áfonya, csipkebogyó, meggy és szilva. Mellé feketebors, édesfűszerek és a hordóból származó fa.

Tringa Kékfrankos 2008: Igazán tartalmas és férfias borhoz van szerencsénk, bár ez Tringa-borok esetében megszokott. A bíbor színt fekete ribizli, meggy és szilva követi, a tölgyfahordós érlelés hozzátette a fűszerességet és borsosságot, mellé pedig egy kis gyógynövény csapódott. Elegáns és komoly tétel, szép hosszú lecsengéssel.

Weninger Kéfrankos 2013: Ez egy “csupa gyümölcs” kékfrankos, mely hízeleg és kedveskedik nekünk. Könnyen is vesszük, nem bonyolult. A biodinamika elvei szerint készült, spontán erjedt és vegyes hordóban érett, szűretlen és derítetlen bor. Meggyesség és borsosság mindenek fölött, illetve pici virág és egy kis cédrus, hogy a hűvösség is meglegyen. Mindez némi ásvánnyal díszítve.

13501932_1007456542665977_6155165242959779428_nRuppert Villányi Kékfrankos 2013: Rubinszínnel köszön a pohárban ez a meggy-cseresznye-ribizli kombó, amit vaníliával, csipet borssal és fűszerekkel szórtak nyakon. A test közepes, a gyümölcsök érettek, a hordó nem túlzó.

Konyári Kékfrankos 2014: Acéltartályban erjesztették, majd egy évig ászokhordóban érlelték ezt a friss és könnyű, gyümölcsös kékfrankost. Piros és fekete gyümölcsök násza, melyet csipetnyi zöldfűszer tesz még kellemesebbé.

Sebestyén Nánai Kékfrankos 2012: Közel két évet töltött sokadik töltésű vegyes hordóban ez a kékfrankos. Az érett piros bogyósok mentén mozog, melyet keleti, édes fűszerek varázsolnak el. A test közepes, a tannin alacsony. Szép kerek bor, selymes textúrával, hosszú lecsengéssel.

További fotók a BorSzakkör facebook oldalán találhatók: BorSzakkör a Bormúzeumban

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.